• Az agyukra megyünk könyvborító

Minden a szexről szól: a férfiak vásárolnak, a nők másokon segítenek, ha romantikus érzelmekre hangolják őket

Roger Dooley a “Neuromarketing – Ahol az agykutatás és a marketing találkozik” című blog alapítója és szerzője. Célja, hogy az agy- és viselkedéskutatás eredményeit felhasználva segítse a marketingesek és értékesítők munkáját, javítsa hatékonyságukat. A Dooley Direct elnökeként nagy- és kisvállalatoknak nyújt segítséget új technikák és technológiák bevezetésében. Szakmai rendezvények rendszeres előadója, fő területe a neuromarketing és a digitális marketing – nemrég Budapesten is tartott előadást, magyar nyelven is megjelent sikerkönyvét itt rendelheted meg.

“Az agykutatók szerint a gondolatok és az érzelmek 95 százaléka azelőtt születik meg, mielőtt tudatosulna. Az értékesítők mégsem akarnak tudomást venni a tudatalatti folyamatok fontosságáról, ehelyett az agy maradék 5 százalékát bombázzák reklámjaikkal és hagyományos ajánlataikkal.”

Azon túl, hogy tényleg a kötelező kategória, ha el akarsz adni valamit (beleértve magadat is), számomra önismereti szempontból volt érdekes neuromarketingről olvasni. Valószínűleg ez a rövid részlet is elég lesz ahhoz, hogy megmutassa, mennyire más megközelítés szükséges az elme meggyőzéséhez egy férfi és egy nő esetében.

“…az emberi agy fejlett képességei, például a nyelv és az összetett érvelés mind a szexről szólnak…”

RÉSZLETEK AZ AGYUKRA MEGYÜNK CÍMŰ KÖNYVBŐL

“Az Új-Mexikói Egyetem egyik tanára érdekes elképzeléssel állt elő: az evolúció során az emberi agyat többnyire az vezérelte, hogy hatékonyabb módszereket találjon az ellenkező nem szimpátiájának kiváltására.

Geoffrey Miller evolúciós pszichológus úgy véli, hogy az emberi agy rendkívül hasonlít a páva farktollához, azaz a társ megnyerésének céljára kialakult biológia képződmény. Az agy természetesen sokkal több funkcióval bír, mint egy díszes tollazat. Miller azonban úgy gondolja, hogy az emberi agy fejlett képességei, például a nyelv és az összetett érvelés mind a szexről szólnak.

Miller az egoista és az önzetlen fogyasztást tanulmányozta. Ezek a jelenségek ellentétesnek tűnnek; az első viselkedés önzőnek, a második nagylelkűnek látszik. Miller szerint azonban kapcsolatban állank egymással, és a látható önzetlenség is a kirívó fogyasztás egyik formája.

Ötletének vizsgálatához Miller és kutatótársai két csoport tagjainál különböző előfeszítést alkalmaztak. Az első csoportot romantikus érzelmekre hangolták azáltal, hogy megkérték őket, írjanak az ideális partnerről. A második csoport témája az időjárás volt.

Ezt követően valamennyi résztvevő számára biztosítottak egy képzeletbeli (5000 dolláros) elkölthető pénzösszeget és egy időkeretet (60 percet). A romantikus érzelmekkel előfeszített férfiak vadul költekeztek, míg az ebbe a csoportba tartozó nők őrült mértékben vállaltak önkéntes feladatokat. Másfelől nézve: a férfiak alig vállaltak önkéntességet, a nők pedig alig költekeztek. A semleges módon előfeszített csoportban sem a költekezés, sem az önkéntesség tekintetében nem mutatkozott kiugró tendencia.

A kutatók megállapították, hogy a férfiak és a nők “magamutogatásba” kezdenek, amikor romantikus érzelmekre hangolják őket, de eltérő stratégiát választanak. A férfiak vásárolnak, a nők másokon segítenek.

Egy megismételt vizsgálati szakaszban megfigyelték, hogy milyen mértékben volt feltűnően látható a magamutogatás. Azt találták, hogy a romantikus érzésekkel előfeszített férfiak olyan termékeket választottak, amelyeket viselhettek vagy vezethettek, és kevésbé olyanokat, amelyek otthonukba kerültek volna. Az azonos állapotú nők olyan önkéntes tevékenységet választottak, amelyek nyilvános helyszínen zajlottak, és elkerülték a magányos feladatokat.

A kontroll csoport tagjai többnyire közömbösek voltak költekezésük és önkéntes tevékenységük nyilvános vagy magánjellege tekintetében.

A férfiak megközelítése

Nem csak a női üzletkötők igyekeznek megnyerni a férfi vásárlókat egy kis “hatalomfitogtatás” erejéig, érkezhet ilyesmi férfiaktól is. Időről időre telefonhívásokat kapok a rendkívül erőszakos technikákat alkalmazó értékpapír-értékesítőktől, akik általában férfiak, és akik valamilyen részvényt próbálnak nekem eladni, vagy megpróbálnak rávenni legalább arra, hogy beleegyezzek a későbbi értékesítési ajánlatok meghallgatásába. Általában udvariasan szoktam elutasítani a telefonos értékesítőket, de igazából ezektől a fickóktól csak egyetlen módon lehet megszabadulni: ha leteszem a telefont. A hívás befejezésére tett bármely kísérlet további kérdések sortüzét eredményezi. Az egyik módszer, amelyet alkalmazni szoktak velem szemben, a következő kérdés:

“Azt akarja mondani, hogy nem tud 5000 dollárt befektetésre fordítani?” E lekezelő stílusban feltett kérdésnek egyértelműen az a célja, hogy megkérdőjelezze a hatalmat, a szükséges pénzügyi erőforrások meglétét, és végül az ügyfél férfiasságát. A válasz, amire várnak (egy másik pávamutatvány), valami ilyesmi: “Dehogy nincs! Ennél sokkal nagyobb összegeket szoktam rendszeresen befektetni!”
Ezzel a válasszal az értékesítő máris újra jó úton jár az ajánlatával. Ez nem annyira “romantikus” előfeszítés, de hasonló eredménnyel kecsegtető folyamat. Madárnyelven azt kérdezik: “Vannak önnek egyáltalán farktollai?”

RENDELD MEG ITT ROGER DOOLEY MAGYAR NYELVŰ KÖNYVÉT!